Kialakulása

DSCF1068A múlt század végén szórványosan került be az országba néhány ardenni mén, és látva a jól sikerült utódokat, a percheronnal, a norfolkival és a nórival való próbálkozás után a Kisbéri Ménesbirtok 1881-ben, 1896-ban és 1897-ben ardenni kancákat és méneket importált.Ezzel egy 60-70-es létszámú ménesnek az alapját vetette meg. 1992-től törzskönyvezték a hidegvérű állományt.

A belga importok az 1930-as években folytatódtak, és főként Baranya megyében kezdett a belga-ardenni jellegű magyar hidegvérű kialakulni. A II. világháború után az állományt néhány francia ardenni és mintegy 60 belga import mén segítségével regenerálták.

A tenyészetnél tehát a belga ló közepes típusa. A magyar hidegvérű ennél valamivel szikárabb és kevésbe homogén. A tenyésztői kedv a hidegvérű lótenyésztésben a 60-as évektől sem csökkent olyan mértékben, mint a melegvérű állományban, nagyrészt azért, mert a tenyész körzetek megszűnése után a hidegvérű lovak az Alföldön is terjedni kezdtek.

Felhasználása

Használatuk a városi fuvarozásban is előnyös volt, a mezőgazdasági nagyüzemek egyike-másika is előnyt látott a könnyebben kezelhető és a kocsis minőségével szemben igénytelenebb, hidegvérű lovak alkalmazásában. Így a lóállomány országos csökkenése a hidegvérű lovak arányának növekedését hozta.

DSCF0898A magyar hidegvérűt önálló fajtaként csak 1954-ben ismerték el, de kitenyésztésének története a XIX. századig nyúlik vissza.

Magyarországon nincs hagyománya a lóhús fogyasztásának, a hidegvérű lovat tehát kizárólag munkalónak tenyésztették. Így a szigorú szelekció során kialakult a nagy testtömegű, de szilárd szervezetű, mozgékony, hosszabbtávra is jól ügető magyar hidegvérű fajta.

A magyar hidegvérű a parasztgazdaságok feltétlen munkakészségű, még különösebb szakértelmet sem igénylő, megbízható munkalova.

A falusi turizmus és a falusi életmódot bemutató létesítményekre, illetve tenyésztő egyesületekre ls az államra hárul a feladat, hogy megőrizze a jövő generációinak számára ezeket a csodálatos állatokat, melyek egykor a földön dolgozó emberek életét igencsak megkönnyítette.

Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony munkatárs. Mint hidegvérű lovakat alkalmaztak tüzelőanyag szállításakor is.

A technika fejlődése és a gépesítés miatt ezekre a lófajtákra az 1960-as évektől kezdve egyre kevésbé volt szükség, létszámuk rohamosan csökkent, és sok fajta a kihalás közvetlen veszélybe került. Ma már úgy látszik, hogy ez a folyamat megáll, mert

  • az emberiség egyre inkább felismeri, hogy az állattenyésztés géntartalékainak fenntartása indokolt mind szakmai, mind kultúrális szempontból
  • a különböző bemutatókon sikerrel szerepelnek hidegvérű lovak
  • a hústermelés, a vágócsikó-előállítás néhány országban ismét előtérbe állítja ezeket a fajtákat
  • az olajárrobbanás óta bizonyos rövidtávú fuvarozásban - úgy tűnik - vannak előnyei a gépekkel szemben, és környezetvédelmi meggondolásokból Nyugat-Európa erdeiben ismét előtérbe kerül.